Ma javítottunk a mundér becsületén, és jó sokat dolgozunk leendõ otthonunkban. Tegnap Mesinél beszélgettünk késõig (remélem, a kis Francois-Koppány nem áll bosszút érte), így 10-ig húztuk a lóbõrt, aztán a hajszárítóval kiütöttem a fülbevalómat, azt kerestük (a kádban volt, a hab alatt), és 12 elõtt már a helyszínre is érkeztünk. Itt rögtön kiöntöttem egy kanna forró vizet, de ezután szerencsére már megkegyelmeztek nekem a tárgyak. Bár még van 25 perc a napból.

Gágá felapplikálta a levélládát, írhat az APEH:

Aztán nekiálltunk a tapétázásnak, ma a konyha és az elõszoba volt terítéken:

Egy kis ízelítõ az eredménybõl (erre persze a túllógó fecnik levagdalása után még festék kerül):

Egy kis lefolyótisztítás után (errõl inkább nem közlünk képeket) következett a Nagy Böhöm Szekrény szétszedése, íme a maradványok:

A cipõsszekrényeket átmenetileg a pincében szállásoltuk el, Böhömke maradványai hamarosan csatlakoznak.

Következik a kisszoba tapétázása (csupa szabályos fal, dögunalom, még jó, hogy itt mennek a fûtéscsövek).

Járt nálunk a szomszéd néni, mert bepillantást kértem a villanyórához, és akkor már bekukkantott. Biztos örült látván, hogy lesz itt még szöszmötölés - de eddig mindenki hõsiesen tûrte az érkezésünkkel járó megpróbáltatásokat. Tünci tegnap azt mondta, hogy rengeteget takarítunk meg azzal, hogy majd' mindent mi csinálunk (= Apu meg aki néha odavetõdik). Így lesz mit elbulizni!  De addig még alszunk párat, én már megyek is példát mutatni.