Téli álmunkat alusszuk, és álmunkban észre sem vesszük, hogy sok munkával eltelt az év első hónapja. Most otthon ücsörgünk, Gábor köhög, és végre valahára lazsál egy kicsit. Tegnap egész nap játszott, és ma a világ és az emberiség felé is nyitott a telefon felemelése által. Azt hiszem, most van jól.

A lakásról sok hír nincs, még karácsony előtt bekötötték az új kazánt, a régit azonnal megvették, sőt, a B kazánra is akad vevő. Lett sok szép új virágunk, és szerencsére a látogatók se kerültek el bennüket, minap Mesi, Benoit, Teo és nem utolsósorban Vérfari-Évi tiszteltek meg minket jelenlétükkel.

A szánkót még mindig nem tudtuk kipróbálni, a biciklit igen - nagyon jó, egy pár hét múlva, ha szebb idő lesz, elmerészkedünk messzebb is. Rezi Leuvenben okosodik, biztos kölcsönadja a bringáját Gágának, legalább nem rozsdásodik be a lánc.